Kapcsolat

Kiss Sándor

villanyszerelő, napelem szerelő

Telefon:
06 30 330-4536

Üzenetfelvétel:
06 30 301-0525

Telephely:
Gyál

EPH jegyzőkönyv

Minden újonnan létesített gázhálózatnál a szolgáltató érintésvédelmi nyilatkozathoz köti a beüzemelést. Mi ezen vizsgálatok elvégzését is vállaljuk. Elkészítjük vagy ellenõrizzük az EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) meglétét és gázkazán, gázbojler villamos bekötését. Konvektorok esetében az EPH vizsgálata szükséges.


Régi elektromos vezetékek cseréje

 Régi házakban még ma is gyakran találkozni alumínium vezetékekkel, melyeket sokszor védőcső nélkül építettek be a falba. A védőföldelés hiánya is általános jelenség a ’70-es évek előtt felhúzott épületekben.
 Lakásunk elektromos hálózatát és berendezéseit akkor érdemes felújítani, ha felújítást végzünk, vagy új nagy teljesítményű fogyasztót akarunk üzembe helyezni, valamint ha annyira elavult, hogy életveszélyessé válhat. Az elektromos hálózat élettartama átlagosan 30 év. Ennyi idő alatt a szabványok, igények oly mértékben változnak, hogy a csere indokolt.
 Amennyiben a lakás vezetékeit védőcsőbe húzták, úgy a vezetékek cseréje többnyire megoldható a régi csőbe húzott, új rézvezetékkel. Az XIX. században épült házaknál gyakran a világítógáz csőrendszerében vezették a villanyvezetéket. Ezeket érintésvédelmi okokból ne használjuk fel, építsünk be új védőcsöveket. A két világháború között úgynevezett acélpáncélcsöveket használtak. Ezek általában ma már porladnak, a kanyarok összenyomódtak, ez esetben is az új védőcső a megoldás. Az 1960-70-es években épült házaknál gyakran találkozni MM (kettős szigetelésű) falvezetékkel, melyeket a vakolat alá védőcső nélkül helyeztek el. Ezek megtarthatók, ha megfelelő állapotban vannak.
 A gépészeti- és elektromos hálózatok korszerűsítése általában együtt jár a lakás egyéb szerkezeteinek a megbontásával, falvéséssel, vakolással, festéssel. Mi a teendő, ha új hálózatot szeretnénk kiépíteni, de a meglévő elektromos rendszerhez nem kívánunk hozzányúlni? Új számítógép-, telefon-, antennahálózatot kiépíthetünk vezetékcsatornába szerelve is. Esztétikus megoldás a falak tövében lábazati csatornát készíteni, a burkolatokhoz illeszkedő színben. Ha szomszédos helyiségbe is át akarunk jutni a vezetékekkel, a falsarkokban, rejtetten törjük át a falat. A szerelvényeket közvetlenül a vezetékcsatorna fölé, vagy a vezetékcsatornába építhetjük.

Villanyszerelés Gyál Villanyszerelés Gyál
 Nem az anyaggal van baj

Sokat hallani arról, hogy az alumínium vezeték rossz, azt mindenképpen cserélni kell. Megnyugtatásul, az alumínium remek vezetőképességgel rendelkező anyag, így ha védőcsőben található, és keresztmetszete is megfelelő, a villanyszerelők szerint nem feltétlenül kell cserélni. Az alumínium hátránya a rézvezetékhez (főleg a sodrotthoz) képest, hogy rideg, törékeny, nem szereti a sok hajlítgatást. A másik hátrány, hogy házi módszerekkel nem forrasztható, mivel felületén oxidréteg található.
 Alu vezetékeket általában toldani szoktak (pl. „csokival”), de fontos, hogy ilyen megoldás csak kis áramfelvételű eszközöknél alkalmazható. A toldás mindig potenciális problémaforrás, hasonlóan az összecsavaráshoz, amit végképp kerülni kell. Végül, de nem utolsósorban, tilos az alumínium és réz vezetékek kombinálása, mert ezek elektrokémiai korrózió útján, a levegő nedvességtartalmának segítségével, „megeszik” egymást, és egyszerűen elfogy a csatlakozás, ami akár tüzet is okozhat!

Hálózat méretezése

  A vezetékek, biztosítékok, aljzatok cseréjét elsősorban a megnövekedett áramfelvétel teszi szükségessé. A kép azonban ennél árnyaltabb. Egy ’70-es évekbeli porszívóhoz képest egy mai többet fogyaszt, illetve bejött a képbe a villanytűzhely, a mikrosütő, a klíma és a nagy teljesítményű vasaló is. Egy hűtőszekrény, LCD televízió, energiatakarékos világítótest áramfelvétele viszont kisebb, mint 30-40 évvel ezelőtti társáé. Az előzőekből következik, hogy bár egy korszerű lakás folyamatos áramfelvétele lehet, hogy nem nagyobb, mint pár évtizede, de naponta jelentkeznek olyan rövid időszakok, amikor viszont kiugróan magas az energiafogyasztás.
 Épp ezért lényeges, hogy az új elektromos hálózatot a fogyasztókhoz méretezze a szakember. Ha nincs nagy fogyasztású eszközünk, akkor egy-, egyébként háromfázisú hálózat kialakítása ajánlott; egy fázis esetén legalább 25 Amperes, három fázis esetén, fázisonként 16 Amperes kismegszakítóval. Elektromos kandalló, légkondicionáló, falfűtés, padlófűtés, hidromasszázs kád biztos üzemeltetéséhez akkora teljesítmény szükséges, hogy kérni kell az ELMŰ felülvizsgálatát, illetve a közös képviselő beleegyezését is, hogy a ház elbírja-e ezt a terhelést. A vezetékek terhelhetőségre is vannak irányszámok: 1,5 mm átmérőjű rézvezeték 16 Ampert, míg 2,5-ös már 26 Ampert bír. Ez utóbbira már ráköthetjük a klímát, a villanytűzhelyt, illetve a mosogatógépet is, de lényeges, hogy külön áramkörönként!

Vigyázz, földeletlen konnektor!

 A hatályos szabványok szerint földelt csatlakozóval kell rendelkeznie minden olyan elektromos eszköznek, ahol nem biztosított a kettős szigetelés (pl. mosógép, vasaló). Ebben az esetben ugyanis előfordulhat, hogy hiba esetén a fázis a burkolatra kerül, és ha ezt, valamint pl. a fűtéscsövet egyszerre fogjuk meg, rajtunk fog átfolyni az áram, ami akár halálos is lehet. De semmit sem ér a földelt dugó, ha az aljzat földeletlen. A ’70-es években még az volt a szabály, hogy melegburkolattal (pl. parketta, linoleum) rendelkező szobákban nem kötelező a védőföld kialakítása, ez csak a vizesblokkokban szükséges. Elvileg azért nem lehet bajunk ilyen esetben, mert ezek a lakások javarészt egyedi fűtéssel (főleg konvektorral) készültek, így kis eséllyel tudunk két, különböző potenciálon lévő vezetőt megérinteni. Mindenesetre, ha a vezetékek védőcsőben futnak, érdemes ilyen esetben is megoldani a földelést. Ezt soha ne végezzük egyedileg, csak ház szinten szabad nekiállni. Ilyenkor a gépészeti csővezetékeket össze kell kötni, és földelni kell. Becsaphat minket a látszólag földelt konnektor, amit szétszerelve látjuk, hogy a föld kapocs nincs bekötve. Ha lehet, ilyen helyeken ne használunk földeltnek látszó csatlakozókat, illetve ha csak ilyet kapunk, akkor tüntessük fel rajtuk jól láthatóan, hogy ezek nem földelt aljzatok!

Lakásriasztók

Lakásriasztók felszerelése terén a több mint egy évtizedes szakmai tapasztalatunk garantálja a minõségi munkát. A tökéletes kivitelezés érdekében minden telepítést végzõ szakemberünk rendelkezik.A riasztórendszerek a mai lakások és családi házak nélkülözhetetlen részét képezik. Ön teljes mértékben felügyelheti otthonát a maximális biztonság érdekében. A riasztórendszerek riasztás esetén automatikusan a biztonsági szolgálatot, vagy egy beprogramozott telefonszámot hívnak. Drámai példák sokasága mutatja, hogy a tetten ért bűnözõk sokszor nem riadnak vissza az erõszaktól sem. A betörések egyre nagyobb hányadát akkor követik el, amikor a tulajdonosok otthon vannak. Az intelligens riasztórendszerek lehetõvé teszik az otthon maradó élesítést is, így a védett térben biztonságban mozoghatunk! Szeretné tudni, ki áll a kapuban? Audió- és video-kaputelefon szettjeink használatával meggyõzõdhet a látogatója kilétérõl.

Erősáramú berendezések szabványossági

felülvizsgálata

Műszaki berendezéseknél beleértve a villamos berendezéseket is, nem törekedhetünk a teljes biztonságra. Bármely biztonságtechnikai megoldás biztonsági szintje, többletráfordítással tovább növelhető, minél nagyobb a biztonsági szint (minél kevésbé valószínű az adott megoldás mellet a baleset ill. súlyos baleset bekövetkezése), annál drágább a biztonság további növelése, és a teljes biztonság még elméletileg nem érhető el (a legdrágább megoldások alkalmazásával sem.) Minden biztonságtechnikai megoldás magába foglal ezeknek megfelelően bizonyos kockázatot. E kockázat megfontolása a szabványok és a szabályzatok alkotóinak és a hatóságoknak a feladata.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatának három alapvető szempontja van:

  1. A létesítés idején a szabványoknak és egyéb előírásoknak megfelelően építették-e ki a berendezést.
  2. Nem változott-e a vizsgált helységben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné.
  3. Nem romlott-e le a villamos berendezés állaga, állapota olyan mértékben, amely már veszélyt jelent.
 Ezt a felülvizsgálatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendeli el, ennek megfelelően alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, ill. robbanásveszély kiküszöbölése.

Érintésvédelem
 Az érintésvédelem a mai szóhasználattal:

Közvetett érintés elleni védelem azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodása következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor bekövetkező áramütést akadályozzák meg. A közvetett érintés elleni védelem műszaki- biztonsági előírásait és feltételrendszerét az az MSZ 172-es szabványsorozat érintésvédelmi szabványok rögzíti. Az érintésvédelem a villamos áramütéses balesetek elleni védelemre szolgál, ahol a veszélyt az elektromos áram, ill. az elektromos áramnak az élő emberi szervezetre gyakorolt hatása jelenti.